Délután fél 3. Az ultrahang
időpontja. Kicsit előbb érkeztem, sok beteg, persze egy csomóan türelmetlenek.
Vittem magammal könyvet, gondoltam majd tudok koncentrálni. Nem sikerült. Nem
tudtam, hogyan üljek, illetve az elégedetlenkedő hangok körülöttem rohadtul
türelmetlenné tettek. Már tőlem szokatlan módon egy : „..menjünk ki az utcára
és sztrájkoljunk a jobb ellátásért …” kijelentést nem hagytam szó nélkül. Csak
tessék kabátot venni mert nagyon hideg van kinn. És jó hangosan tessék
skandálni hogy mindenki meghallja… Többen bólogattak, hogy na végre most
befogja a főfőfő elégedetlenkedő. Csend is lett. Ellenben a lelkiismeretemnek
nem tett jót, hogy így viselkedtem. Mi a franc van velem??? Megbuggyantam???
Lehet.
Sorra kerültem.
Az orvos nagyon alapos volt,
sokáig nyomikolt a trutyis készülékkel. Ami aggodalomra adott okot, hogy minden
mozdulata a májamnál ért véget… Kegyetlenül izgatta az agyamat, hogy valamit
talált. Kérdezte mikor voltam utoljára ultrahangon, 2008. Minek menjek, ha
nincs panaszom??
Kérdezte hogy milyen panasszal
mentem a háziorvoshoz, hogy beutalt ultrahangra. Elmondtam neki, kérdezte volt
e fogyás az elmúlt hetekben. Hogyne, már -5,5 kilónál tartottam. Tovább
vizsgált. Kérdezte, hogy mikor kell visszamennem a háziorvoshoz. Mondtam neki,
hogy telefonon kell jeleznem felé, hogy voltam, és nézzen rá a leletre a
számítógépén. Meghagyta, hogy mindenképpen személyesen keressem fel és
sürgősen. Majd utamra bocsájtottak, hogy kinn várjak amíg a leletet a kezembe nem
kapom. Kétes érzések voltak bennem. Éreztem hogy baj van. De mégis mi. Miért
nem mondott semmit sem az orvos. Ok, ő csak diagnosztizál…
Közben megkaptam a leletet.
Laikusként csak annyi ért el az agyamig hogy a máj mindkét lebenyén több 8-35
mm góc található. Mi van???
Bőgtem mint egy szaros gyerek… én aki kemény vagyok mint a
fagyott kutyaszar… megtörtem…. Először.
Lefotóztam a leletet és persze elküldtem sógornőmnek aki
orvos, hogy segítsen már ezeken a sorokon kiigazodni, hogy mégis mi van….
Nagyon rossz érzésem volt.
Este hívott… végigmentünk sorról sorra. Voltak olyanok,
amikkel nem érdemes foglalkozni, mondta. Hittem neki, hisz feltétel nélkül
megbízok benne. Ami azonban őt is nyugtalanította a máj mindkét lebenyén
található sok góc, illetve a májkapuban elhelyezkedő 4,5 cm lobulális szélű
nyirokcsomó…..
Késő este, fekvés… alvás alig.
Lélekben készülök a következő napra amikor is megyek a
háziorvoshoz….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése